2011. november 22., kedd

Finish

Jelentem, nagyjából berendeztük a babaszobát, és bár még nem sikerült minden részletet a helyére rakni, itt-ott hiányzik 1-2 apróság,de hogy megmutassam milyen is lesz a hangulata, stílusa, itt van az eredeti mood board, amit még a tervezéskor készítettem:



Képeket még nem csináltam az igaziról, de hamarosan az is meglesz. Ami a megvalósítást illeti, nagyjából tartottam is magam ezekhez az irányvonalakhoz, persze menet közben az ember mindig alakít, kicserél valamit, de összességében azt hiszem pont olyan lett, amilyet szerettünk volna: SZÉP...

2011. november 16., szerda

Hohóó!

Nézzétek csak mit találtam a neten a mai blogolvasgatás közben:


Ezt a papírzsepi tartót potom 24 Euroért (plusz posta) vesztegetik az egyik francia lakberendezési webshopban és még zsepit sem adnak hozzá!! Hát, szerintem az enyém is sikerült ilyen jól és zero Euroba fájt.


Tanulság: KREATÍVNAK LENNI JÓ!

2011. november 8., kedd

Poszter

A szobánk gyenge láncszeme számomra egyértelműen a kiságy feletti üveg tábla volt. Amíg itt dolgoztam, persze aranyat ért, mert egy csomó mindent felírtam rá és mivel áttetsző üvegből van, szinte belesimult a falba. De nem eléggé. Mármint, valahogy furán festett egy rácsos ágy mellett. Először a leszerelést fontolgattam, de az túl nagy macera lett volna, betömni a lyukakat, glettelni, csiszolni, festeni.... pláne, ha csak egy évre tervezzük az egészet. Aztán megtaláltam ezt:

forrás


Alapvetően A4-es formátum,de rátettem egy nagyobb kartonlapra, ezzel kapott egy paszpartut is, és gyurmaragasztóval felragasztottam az üvegre. Most olyan, mintha a poszter üveg keretben lenne, a legjobb benne pedig az, hogy bármikor leszedhető, ha egyszer találok ennél szebbet, odaillőbbet, vagy ha mégis rajzolni támadna kedvem, azt is megtehetem.

2011. november 5., szombat

"V"

A babaszoba utolsó DIY projekje következik, csak, hogy legyen még valami sárga a szobában és, hogy lekerüljön a falról az utolsó dogozószobára utaló memento. Egy nagy V betűt tettem a Párizsban készült, mellesleg állati király fotónk helyére.(Ezzel meg is kezdődhet a találgatás, vajon mi is lesz a kisfiúnk keresztneve?)Tudom, nem valami eredeti ötlet, hiszen a lakber blogok és site-ok többségében szerepel olyan gyerekszoba, ahol monogram, vagy a gyerek nevének kezdőbetűje ilyen-olyan formán fel van lőve a falra, de mit csináljak, ha tetszik. Eredetileg valami ilyesmit képzeltem el,

Etsy

de aztán valahogy nem vettem a fáradságot, hogy megcsináljam, részben azért, mert a fűrészelés és a fúrás-faragás nem a szívem csücske, részben pedig azért, mert nagyon türelmetlen vagyok, ha valamit kitalálok, az azonnal kell (na jó mondjuk két napon belül),ezt pedig szemmel láthatóan tovább tartott volna kivitelezni (nekem). De mivel sajnos naaagyon makacs is vagyok, mindenképpen fából akartam azt a betűt és nem akartam sokat költeni rá. Először a neten nézelődtem, hátha valaki gyárt ilyesmit, de úgy látszik ennek még nincs piaca itthon és a hobby boltokban is csak miniatűr betűket árulnak, én pedig legalább 25cm magasra gondoltam, hogy ne vesszen el a falon. Így, ha Mohamed nem megy a hegyhez.... faanyag után kezdtem kutatni. Utólag kiderült, hogy tele a pincénk ilyesmivel, nem kellett volna egy fillért sem költeni rá, de én vettem egy A4-es MDF rajztáblát, amire rárajzoltam a sablont, egy naaaagyon kedves ember pedig dekopír fűrésszel kivágta nekem (utólag is hálás köszönet az Elektronikának!!). Kis csiszolás és akrilfestékkel lefestettem sárgára. Mivel nem alapoztam három réteg kellett, mert a fa nagyon beszívta a festéket. Kicsit csaltam is, mert a hátoldalát nem festettem le, úgyis a falon lesz, nem látszik. Sajnos a hideg miatt egy egész napot száradt mire végre feltehettem a falra.



2011. november 4., péntek

Kép a falon

Szerintem a szépérzék formálása már egy gyerek születésétől fogva elkezdődik. Hiszek abban, hogy az igényesség, az ízlés tudatosan alakítható. Ezért nem mindegy, hogy a kezdetektől fogva milyen környezetben nőnek fel porontyaink, milyen tárgyak veszik őket körül a gyerekszobában, vagy az otthonukban. Az én szép tárgyak és enteriőrök utáni vonzódásomat az anyukámtól lestem el, aki bár szűkös anyagi lehetőségek között, de folyton átrendezett, átkárpitoztatott, új képeket akasztott a falra. Ugyan ma már mind a ketten más stílus kedvelői vagyunk, mégis abban, hogy mit tartunk szépnek, egyetértünk. És remélem, hogy a gyerekeim számára majd én is jó példával szolgálok és belőlük is igényes, kreatív, a szépet kereső felnőttek válnak.

Legyen az klasszikus, vagy modern, színes, vagy monokróm, ahogyan a lakás többi részében is szeretjük felöltöztetni a falakat tapétával, képekkel, családi fotókkal, úgy a gyerekszobába is becsempészhetünk ezt-azt. Nem kell feltétlenül méregdrága műalkotásokra gondolni, lehet az egy saját készítésű poszter, egy gyerekrajz, vagy egy fénykép, esetleg egy falimatrica, a lényeg, hogy még stílusosabbá, egyedibbé tegye a teret.
Összegyűjtöttem aktuális kedvenceimet.

Régi kedvencem, Sharon Montrose, aki "állati" szép fotókat csinál. A következő gyerekszobába  erre spórolok.

Imádni való rajzok a Belle and Boo oldalról, Hanna szobájában több printjük is lóg. 

Minden napra egy kép: Ohmoon

Fotó falimatrica (Hannáról)

Két éve kinéztem télen az ablakon és ezt láttam.


(Oh, by the way: Felkerült a falra a saját készítésű baby mobilom, és a téli képek is új kereteket is kaptak. Hamarosan jön a kiságy is az új rácsvédővel!)

2011. november 1., kedd

Hackeljünk papírzsepi tartót

Gondolom, ha valaki elolvassa ezt a postot, az első, ami eszébe jut, hogy biztosan nagyon unatkozom itt a babavárás utolsó heteiben. Pedig csak a szokásos, minden passzoljon mindennel  a lakásban mániám tört elő belőlem, miközben múlt héten a pedikűrösnél áztattam sajgó kismama lábaimat. Nem tudom, hogy az aromaterápiás bőrradír, vagy az unalom hatására, de rájöttem, nincs elég sárga a babaszobában, mert ehhez a szürkéskék falszínhez nagyon nehéz megtalálni a jó árnyalatú okkert/mustársárgát. Az is eszembe jutott, hogy a papírzsepi tartót, amit valószínűleg napi szinten fogok használni, kint lesz a polcon (mert orrot fújni mindig kell) és ami amúgy arany színben játszik (és neeeem passszzoool!) kéne kidekorálni valahogy. Aztán hazalibbentem pihe-puha talpakon és ebéd közben kerestem a neten valamilyen sárga mintát ("scrapbook paper" címszó alatt kismillió találat lesz). Szerencsém volt és hamar ráleltem egy ingyenesen letölthető csomagra, amiben szép sárga kicsit levelekre hajazó minták voltak. Download, print és már vagdostam is szét, hogy felragasszam a papírdobozra. Két A4-es lapból megvolt az egész, na meg némi tinta folyt el és ami a legjobb, hogy negyed óra alatt megvoltam az egésszel, így maradt időm a vaslásra is.

A kissé átlagos pzs tartó

a kinyomtatott minták

ét voilá: a végeredmény
kicsit messzebbről is